2012. augusztus 1., szerda

szeptember 1.(kedd)

Na a mai napot se így képzeltem! Úgy tűnik, nehezebb dolog egy új sulit kezdeni, ahol összeszokott már a csapat, mint gondoltam!
Reggel csörömpölésre ébredtem. Kipattantak a szemeim és felültem. Ránéztem az órámra. Te jó ég! 7.45 van. 8-kor kezdődik az első óra. Kiugrottam az ágyból, le a lépcsőn és berobbantam a konyhába. Cathy üvegdarabokat söpört épp a földön, gondolom onnan származott a zaj, hogy az üveget leejtette. A kezembe nyomott egy dobozt.
-Mogyorókrémes kenyér és alma-mondta. Hálásan néztem rá, majd a fürdőbe rohantam. Arcmosás és fogmosás. Ezután felöltöztem a szobámban másodpercek alatt. Fekete térdnadrág, szivárványszínű, laza póló és egy fekete pulcsi. A hajamat kiengedtem és a fehér, szivárványos cipőmet vettem fel. A táskámba raktam a kaját, majd az ajtóhoz ugrottam.
-Jó napot, Cathy!-kiáltottam Cathynek és már az utcán rohantam. Valamelyik nap lemértem, hogy hány perc alatt teszem meg az utat hazától a suliig normális tempóban. 10 perc. Mikor elindultam 7.52 volt. Nem volt kedvem az első nap elkésni, úgyhogy szedtem a lábam. A sulihoz érve vetettem egy gyors pillantást az épületre. Nagy betűkkel volt kiírva, hogy: EZÜSTVIRÁG GIMNÁZIUM. Amikor először hallottam a nevét elröhögtem magam. Cathy azt mondta, valami legenda alapján nevezték el így, de nem tudta megmondani pontosan. Majd egyszer megkérdezem valakitől. Mikor beléptem az ajtón a bal oldali kis fülkében ülő portásnőhöz fordultam.
-Csókolom! Új diák vagyok, Violet Ark!
-Aha...-mondta unottan.-A könyveidet a szaktanároktól kapod meg. Itt az órarended-ezzel a kezembe nyomott egy papírlapot.-És a térkép az épülethez.
-Köszönöm-mondtam. Mogorva banya. Az én osztályom terme az emeleten van. Gyorsan szedtem a lépcsőfokokat és megálltam egy fehér ajtó előtt, amire az volt írva: 10.a. Vettem egy mély lélegzetet és be akartam nyitni, mikor megszólalt mögöttem egy hang.
-Te vagy biztos az új diák!-megfordultam és szembe találtam magam egy 40 év körüli férfival.-Én az osztályfőnök vagyok. Remélem jól fogod érezni itt magad! A könyved!-és ezzel egy jó nagy könyvet nyomott a kezembe, majd kinyitotta az ajtót.
-Erre tessék!
Feszengve beléptem a terembe. Ordibálás, üvöltő zene fogadott. Egy felém dobott papírgalacsin elől hajoltam el, mikor a tanár is belépett mögöttem. Pár másodperc alatt megszűnt az ordibálás, dobálás, zeneüvöltetés.
-10.a!-kezdte a tanár.-Íme az új osztálytársatok! Legyetek kedvesek vele!
Felém fordult. Az egész osztály engem bámult. Nagy nehezen megszólaltam.
-Sziasztok! Violet Ark vagyok!
-Ott van az egyetlen üres hely. Kérlek foglalj helyet!-mutatott a tanár a harmadik sorban bal szélre. Miközben leültem senkire sem néztem. Hallgattam, amit a tanár beszélt. Olyasmiket, hogy: legyetek szorgalmasabbak, mint tavaly!, remélem a magatartásotokkal sem lesz annyi baj, mint tavaly! bla..bla..bla... Lassan körbenéztem. Előttem egy elég alacsony, szemüveges, vörös hajú fiú ült. A mellette ülő három fiúnak ugyanolyan kisportolt testalkatuk volt, csak a hajuk különbözött. Az elsőnek az alacsony srácéhoz hasonló vörös haja volt, a másodiknak sötétkék, feketés, a harmadiknak szürkés, fehéres. Előttük az első sorban 4 lání ült. A három bal oldalinak szőke, míg a jobb oldalinak vörös haja volt. Mellettem fekete hajú fiú ült. Ja és elfelejtettem említeni, hogy egyszemélyes padok voltak az osztályteremben. A többieket nem nagyon tudtam szemügyre venni.
-...és végezetül, el ne felejtsétek: holnap évnyitó!-na a tanárnak ezen mondatára felfigyeltem. Nem tudom, mit hittem, mikor lesz, de teljesen elfeledkeztem róla. ÚrIsten! Nem bírom az évnyitókat. Egyszerűen gyűlölöm őket! Ajaj..! A gondolataimból a csengő térített vissza a valósághoz. Megnéztem az órarendet. Ezután kémia jött. Felkeltem a helyemről és a többiek után indultam. Felmentünk a második emeletre és megálltunk az ajtó előtt. Ez volt a kémia előadó. 5 perces volt a szünet. A tanárnő becsengőkor engedett be minket és nekem egy (szerencsére) elég vékony könyvet adott a kezembe. Ezután az osztályhoz fordult.
-Újra névsor szerint üljetek!
Most vettem csak észre, hogy itt kettes padok vannak.
-Ty-Tynor, Violet-Sypen, Hyen-Mark, Angelina-Dorothy, Benjamin-Rock, Sophie-Lan, Elle-Melinda, Melani-Daniel.
Ez nem igaz! Pont a tanár előtt fogok ülni?! Nem igaz, nem igaz!
-Elvárom, hogy az előző tanévtől jobban tanuljatok és komolyabban vegyétek az órákat!-mondta a tanárnő. Úgy látszik nem nagyon szerette az osztályt. Elmondta, miket fogunk tanulni és miket vár el az osztálytól. Próbáltam koncentrálni, de mindig elkalandoztak a gondolataim. Az álmodozásból a csengő ébresztett fel. Újra elővettem az órarendemet. Testnevelés. Na igen! 5 napból 5 nap lesz tesink. Nem kifejezetten utálom, de nem is a kedvencem. A lányok után mentem, így a lányöltözőhöz jutottam. Bementünk. Elég kis helység volt és minden fehér. Letelepedtem az ajtótól jobbra egy padra. Csengetés után pár perccel nyitott be a tanárnő.
-Nos!-köszöntötte a csapatot.-Remélem sikeres tanév előtt állunk! Szintén fekete melegítőnadrág és fehér póló kell az órákra! Igazolás ellenőrzőben! Te vagy az új diák?-fordult felém, mire én bólintottam.
-Igen, Violet Ark!
-Rendben! Sok dolgom van, úgyhogy most lyukas órátok van, de holnap mindenki hoz tornacuccot!-ezzel sarkon fordult és elviharzott. Örökmozgó! A többiek lassan kiszivárogtak az öltözőből. két lány volt még ott rajtam kívül. Az egyik azon mérgelődött, hogy nincs óra, a másik pont ezért járt örömtáncot. Jól megfigyeltem őket. Abban a sorban ültek, mint én a tanteremben. Az ugrálónak rövid, fekete haja volt és a másik lányhoz képest elég alacsony volt. A másik hosszú, barna, göndör fürtjeit összefogta egy élénkzöld hajgumival. Magas volt és sportos.
Megnéztem, merre van a könyvtár a térképen és nagy nehezen oda is jutottam. Beléptem. 60 év körüli, ősz hajú, szemüveges, görnyedt hátú nő ült egy nagy asztal mögött, ami az ajtóval szemben állt.
-Csókolom! Új diák vagyok. Violet Ark.
-Szervusz! Be kell jelentkezni kölcsönzéshez!-egy papírlapot nyomott a kezembe, amit kitöltöttem és visszaadtam.
-Rendben. Most már kölcsönözhetsz.
Elindultam a polcok között. Hatalmas volt. Az előző iskolám könyvtára emellett elbújhat. Találtam pár érdekesnek tűnő regényt és ki is vettem őket. Az órarend szerint matek lesz a következő óra az osztályteremben. A gyomrom összerándult és kicsit szédülni kezdtem. Ezt a matek szó váltja ki belőlem. Kis koromtól kezdve kitűnő vagyok, de a matekkal mindig meggyűlt a bajom. 10 év alatt 5-ször ájultam el iskolában. 2-szer matek, egyszer kémia és egyszer fizika előtt. Az ötödik eset abból ered, hogy irtózok a vértől. Az egyik osztálytársam megvágta magát (elég rendesen) és elájult. Én kaptam el, de mikor lerektam a földre és megláttam a vért én is elájultam.
Szóval a matekhoz visszatérve: utálom, utálom, utálom. Eddig 5-ből 5 tanár így érzett irántam, úgyhogy most remélem sikerül ezt elkerülnöm.
Jaj! Becsengettek! Végem! Átbotorkáltam az osztályteremhez és bementem. A helyemen vártam, hogy bejöjjön a tanár, közben pedig a füzetembe rajzolgattam. Ekkor becsapódott az ajtó és az osztály elnémult. Az ajtóm belépő nő magas volt és elég öreg. Az őszülő haja a tarkóján volt kontyba tűzve. Piros kardigánt és fekete szoknyát viselt. Az arca mogorva volt és szigorú. Miután végigmérte az osztályt, megszólalt.
-Lám, újra itt az egész társaság! Pedig nagyon reméltem, hogy néhányokkal nem fogok találkozni! Na, de így is jó! Úgy tudom van egy új diák köztetek. Ki az?-itt a gyomrom még kisebb lett és remegve nyújtottam fel a kezemet.
-Én vagyok, tanárnő. A nevem Violet Ark,
-Rendben!-újra az egész osztályhoz fordult.-Mindannyiótoknak mondom, hogy a tanév során nagyon nehéz anyagrészeket fogunk venni, úgyhogy elvárom, hogy tanuljatok! Ha valahol lemaradtok, a többit se fogjátok tudni, ezért segítségért ilyenkor forduljatok hozzám!...-ezután elmondta, hogy miket fogunk venni, mikor milyen füzeteket, eszközöket kell hozni. A szóáradatának a csengő vetett véget. Mikor becsukódott utána az ajtó, újra kitört a lárma, de pár percen belül belépett az ofő a terembe és csendet kért.
-10.a! Elmarad az utolsó két órátok! A holnapi napról csak annyit, hogy ne feledjétek az ünneplőt!-ezzel kiment a teremből. Na igen! Cathy mondta, hogy egyen ünneplőt csináltatni. Azt mondták neki, hogy most hétvégén lesz a varrónő a suliban, úgyhogy akkor kell bejönni. Elég furán fogok festeni egyedül más ruhában. Ekkor hangos kiabálásra magamhoz tértem. Körülnéztem és láttam, hogy az előbbi kiabáló fiúk is elhagyták a teremet. Ígyhát felálltam és hazaindultam.
Mikor hazaértem és a konyhába indultam, eszembe jutott a mogyorókrémes kenyér a táskámban. Azt megettem és felmentem a szobámba. Az ofő azt mondta, hogy holnap az első három óra helyett lesz az évnyitó, de a többit megtartják. Előszedtem a táskámból az órarendemet. Az első három óra holnap 2 matek és egy angol lett volna. A megtartott órák pedig: testnevelés, történelem és osztályfőnöki. Más dolgom nem lévén az órarendemet dekoráltam ki és készítettem belőle egy másikat otthonra. Ezután nekiláttam megkeresni az ünneplőmet. Mivel fogalmam sincs, hogy a többieké milyen, így csak tippelhetek. Előkotortam a fekete, térden felüli szűk szoknyámat és egy fehér hosszú ujjú inget. Kiraktam még egy fekete mellénykét és az ünneplő cipőmet. Miközben a hajpántomat kerestem, megérkezett Cathy, így lementem hozzá.
-Szia Letti!-köszöntött.
-Helló! Elfáradtál?
-Eléggé. Neked milyen napod volt?
-Elég jó, köszi!-arról bölcsen hallgattam, hogy aligha lesz itt több barátom, mint az előző sulimban.-Holnap lesz az évnyitó. Szerinted egy fehér ing mellénnyel és fekete szoknyával jó lesz?
-Szerintem igen. Készítesz valami vacsit?
-Persze-mondtam és hozzá is láttam. 
Miközben a tükörtojást ettük kenyérrel nem nagyon beszéltünk. Ezután elpakoltunk és előbb Cathy, majd én is zuhanyoztunk és a szobánkba vonultunk.
Miközben a jó meleg vizet folyattam a testemre, az elmúlt napon gondolkodtam. Senki sem szólt az osztálytársaim közül hozzám és én se kerestem a társaságukat. Vajon meddig lesz ez így? Abból a 7 lányból (megszámoltam) senki se lesz a barátnőm? Mindig is egyedül voltam, de néha nagyon vágyok társaságra.
Például azért írom le a napjaimat olyan hosszan, mert olyan, mintha valakinek elmondhatnám a gondjaimat (na és persze, mert unatkozom). Oké, hogy ott van Cathy, de hozzá sosem álltam nagyon közel. Olyan, mintha egy másik világban élnénk.
Na a napot lezárva csak annyit, hogy eltelt és remélem, azért egyszer eljön az az idő, amikor a gondolataimat nem csak a naplómmal fogom tudni megosztani.

első napom: :)
osztályom: ?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése