2012. augusztus 9., csütörtök

szeptember 2.(szerda)

Reggel 7-kor csörgött az órám. Először azt sem tudtam, hol vagyok, mert az álmomtól összezavarodtam. Ebben a tesitanár feje volt egy hatalmas pók feje helyén és ez a pók üldözött az iskolában fel-alá. Mikor kitisztult a fejem, nagyon lassan elért egy szó a tudatomig. Tesi! Tegnap a nagy unalmam közepette elfelejtettem összeszedni a tesicuccomat. Úgyhogy hajrá! Kipattantam és feltúrtam a ruháimat. Persze, hogy a legalján találtam meg a melegítőt és a fehér pólót. Beraktam őket egy szatyorba és be a táskámba. Magamra szedtem az ünneplőmet és lementem a konyhába. Az asztalon egy cetlit találtam:
Korán el kellett mennem. Van pár pogácsa a kenyértartóban. Jó napot, Letti! Üdv: Cathy
A pogácsákat megettem és az előszobába mentem. Beraktam a tornacipőmet a táskámba, felvettem az ünneplőcipőmet és kiléptem a szabadba. A kényelmetlen ünneplő ellenére elmosolyodtam. A nap ragyogóan sütött, az ég pedig gyönyörű kék volt. Miután bezártam a házat, ebben a szép időben indultam útnak. Néha, néha egy kis szellő fújt bele a hajamba és én boldogan értem az iskolához. Mivel az évnyitó helyszínéről nem emlékeztem semmiféle információra, az osztályterem felé vettem az irányt. Pár diák lődörgött a folyosón, de nem ismertem bennük az osztálytársaimra. A teremben hangos vita folyt valamiről.
-Márpedig most a lányokon a sor, hogy válasszanak!-kiabálta az egyik szőke lány. A másik két szőke mögötte helyeselt.-Úgy van! Úgy van!
-Na persze! És mit raktok majd ki? Cipős posztereket? Vagy valami nyálas film szereplőit? Haaa?-zendített rá a fiú kórus.
-Pont annyi beleszólásotok lesz, mint nekünk tavaly!-mondta a szőke lány.-Vagyis semennyi! Ti sem kérdeztetek meg minket, hát ne várjátok, hogy mi kikérjük a véleményeteket!
-Attól még bele fogunk szólni, ha érdekel, ha nem! Ha valami bénát raktok ki, ne csodálkozzatok, ha következő nap nem lesz ott!
-Nem meritek!-ordította a szőke lány.
-Gondolod?-csipkelődtek a fiúk. Nekem lassan kezdett leesni a dolog. Itt a terem dekorációról folyik a vita. Most néztem körül alaposabban. A falakon motoros, autós képek százai voltak felaggatva. Miközben gondolkoztam, tovább folyt a szóváltás.
-Szólni fogunk az ofőnek, ha le meritek szedni a képeket!
-Szóval azonnal mentek árulkodni, mi?!
-Na és aztán! Ti úgy játszotok, mi meg így! Tán gondod van vele?
-Te kis...-nem derült ki azonban, hogy mi lett volna a mondat vége, mert belépett az ofő.
-Indulás az udvarra!-adta ki az utasítást.-Egy-kettő!

Az évnyitó elég uncsi volt. Mikor végre vége lett, az öltözőbe mentünk. Ekkor tudatosult bennem, hogy mindenki ünneplőben van. Boggyos ujjú fehér ing és rajta ujjatlan ruha. Az utóbbi combközépig ért mindenkinek. Nagyon csinos volt.
Mikor átöltöztünk, berontott a tanárnő és az iskola elé parancsolt minket.
-Nemsokára erőnléti felméréseket fogunk végezni. Ebbe tartozik a felülés, fekvőtámasz és első sorban a futás. 3000 métert kell lefutni, minél gyorsabban. Az elkövetkező pár órán erre fogunk gyakorolni. Az iskolát körbefutni 500 méter, így ezt hatszor kell majd megtenni. Mindig először 1 bemelegítőkör, majd még annyi, amennyit mondok. Ma ez csak kettő lesz. Energikusan fussatok és ne álljatok meg. Indulás!
Mindenki lassan kocogni kezdett. Gyengém a hosszú futás. Sosem voltam jó benne. Egyébként mást-például magasat, távolat ugrani, tornázni, gyűrűzni, köteletmászni-tudok. Sőt, még van valami, ami nagyon megy. Rövid távon sprintelni.
Ilyeneken gondolkoztam, miközben végigfutottuk a távot. Ezután bementünk a tornaterembe. Nyújtottunk, erősítettünk. Kicsengő előtt pár perccel engedett el minket a tanárnő. Siettünk hát az öltözködéssel. Ezután töri jött. Vagyis jött volna, ha van tanár, de nem volt, amit, miután bementünk a terembe az ofő tudatott velünk. Azzal az ötlettel állt elő, hogy mivel ezután ofő jönne és neki most nincs órája, ezért előrébb hozhatnánk, így hamarabb szabadulunk. Ebbe hamar bele is egyezett az osztály. A napirenden lévő probléma a teremdekoráció volt. A fiúk azt hangoztatták egymást túlkiabálva, hogy a lányok olyan bénaságokat szeretnek, a lányok meg azt, hogy tavaly a fiúk díszítettek, most ők jönnek. Egyébként engem személy szerint nem érdekel. Ha nem valami irtó nagy idiótaságot akarnak, akkor nekem mindegy. Mellesleg én inkább cipők és motorok helyett cuki állatkák képét raknám ki, vagy tájképeket. Az elején még elég civilizáltan folyt a vita, de egyre jobban elfalyult. Mikor a tanárnak elege lett, elordította magát.
-Csendeeet!-na erre elhalgattak. Kikerekedett szemekkel bámultak a tanárra. Fogadni mernék, hogy teljesen elfelejtkeztek a jelenlétéről.
-Ide figyeljetek! Van egy ötletem, amit szerintem méltányosnak fogtok találni. Egyezzünk meg pár ötletben és ezeket bocsássuk szavazásra. Ami ötlet nyer, azt elfogadja és akadályozás helyett segít a létrehozásában mindenki. Így megfelelő?-erre elég halk, de igenlő válasz érkezett. Szerintem nagyon rendes az ofő, mert simán megtehetné, hogy egyszerűen kirak valamit, de nem, Ő inkább megkérdezi az osztályt. Mire beleegyeztek az ötletbe, ki is csengedtek. Pár perc alatt kiürült a terem. Kíváncsi vagyok, hova sietnek ennyire. Mikor már a házunk felé sétáltam nagyon elméláztam. Valahol egy macska nyávogott, messzibb kutyaugatás hallatszott. Az egyik pillanatban még függőlegesen álltam, a másikban meg hirtelen gyorsasággal közelítettem a földhöz és 1 másodperc alatt vízszintesben voltam. A térdem és az alkarom nagyon sajgott és én morogva felültem. Hogy lehetek olyan béna, hogy egy kiálló kőben elhasalok? Mire feltápászkodtam, elértem addig a pontig, hogy olyan béna embert, mint én, még nem hordott a hátán a Föld. Na jó, mostmár belátom, hogy ez egy kicsi túlzás volt, de akkor ebben teljesen biztos voltam. Hazavergődtem, kerestem valami krémet a térdemre és a karomra, majd morcosan leültem írni. És pont most jött meg Cathy. Micsoda időzítés! Na megyek, hátha ő fel tud vidítani.

Tévedés. Most még rosszabb a hangulatom. Mikor lementem Cathy elkezdett füstölögni.
-Ezek az elkényeztetett, felfuvalkodott libák! Voltam egy nőnél takarítani és mit mond nekem a lénya?! Hogy ne járjak a cuccainál, merthogy magánügy, meg mit todom én...! Mire mondtam neki, hogy nem szoktam, erre azt feleli, hogy hazudok, hívta az anyját és ő meg kirúgott. Ilyenkor én, szegény takarítónő mit kezdjek? Mit?- kérdezte megint alig hallhatóan Cathy és lerogyott egy székre. Nem igazán tudtam mit feleljek, ezért inkább csendben vacsorát készítettem. Most inkább nem írok többet, mert mérges vagyok. Jó éjt!
suli: :( elegem van
napom: :( most mindenből elegem van



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése